Vajon mit tud kihozni belőlünk a rohanó világ?

Egyre nagyobb problémát jelent a rohanó világban, hogy szinte semmire sincs időnk. Rohanunk otthon, rohanunk a munkahelyünkön, a boltban, a gyerek óvodájában, iskolájában, a városban, és szinte rohanunk mindenhová, ahova csak megyünk.

Számomra a reggelek a legkritikusabb pontok a napokban, és nem teljes mértékig időkiesésnek érzem azokat. A lakás minden zegzugában található óra. De tényleg mindegyikben. A nappaliban, a hálószobában, a konyhában, a gyerekszobában és a fürdőszobában is. Van analóg és digitális, kakukkos és atomrobbanást szimuláló órám is. Nem mondanám magamról, hogy megszállott óramániás vagyok, de néha eltudok veszni az időben, mint Neo a Mátrixban, és ezért szükséges, hogy minden falon legyen egy óra. Persze általában így is elkések mindenhonnan, de legalább igyekszem változtatni ezen.

Múltkor hallottam róla, hogy nagyon sok lakást, úgy nevezett okos otthonná alakítanak és elkezdtem gondolkodni rajta, hogy milyen nagyszerű lenne, ha az én otthonom is vezényelhető lenne minden féle kütyüvel. Eszembe jutott az a fürdőszoba ötlet hogy ki kéne fejleszteni egy olyan kontroll panelt, amelyet a fürdőkádban ülve is használhatnék, és tudnék rajta zenét indítani, pizzát rendelni és pezsgőfürdő üzemmódba kapcsolni. Na meg persze beállíthatnám a fürdésre szánt időt, és utána hidegvizet öntene rám, hogy kászálódjak ki a kádból és menjek a dolgomra. Az okos otthonom bizonyára segítene rajtam, hogy odaérjek időben mindenhova, hiszen rengeteg hasznos és negyedórákat felemésztő dolgokat eltudnék végezni. Például időzítő segítségével beállíthatnám, mikorra főjön le a kávé, mikorra legyen kész a mosógép. De ami a legnagyszerűbb lenne, hogy távirányítással installálhatnám, hogy hány órakor hány fok legyen a lakásomban. Mivel szörnyen fázós vagyok, ezért a funkcióért külön hálás lennék. Mindenesetre ez még csak álom számomra, a lényeg, hogy a notórius késésemet valahogy megoldjam és rászokjak arra, hogy időben odaérjek a munkámba és a megbeszélt találkozóimra, hiszen az idő pénz.

Végiggondolva kicsit az eddig leírtakat rá kell, hogy jöjjek, minden az idő körül forog. Az se jó, ha nincs semmire elegendő időnk, és az se ha túl sok a szabadidő. Kell idő a munkához és kell idő a magánélethez is. Szörnyű lenne egy olyan világban élni, amikor minden össze-vissza működne minden, és az embereknek nem lenne rendszerszintű időbeosztása. Talán át kéne állni harmincórás napokra, hogy mindenre legyen elegendő időnk, és úgy feküdhessünk le aludni, hogy kész vagyunk mindennel. Tudom kicsit furcsán és futurisztikusan hangzik az elképzelés, de biztos érdekes lenne olyan órákat hordani, amelynek a szám lapján nem csak 12-ig hanem 15-ig mennek a mutatók. Vajon milyen formája lehetne annak a készüléknek. A hagyományos kör alakot megtartva valószínűleg olyan órát kapnánk, ami jóval nagyobb lenne, mint a csuklónk. És természetesen magát a szerkezetet is újra kellene gondolni, bár ki tudja, lehet kisebb nagyobb kalibrálásokkal a jelenlegi szerkezet is pontosan működne.

A rohanó világ egyre nagyobb kihívások elé állít minket, és egyre kevesebb idő jut mindenre. Amikor az internet segítségével gyakorlatilag bármilyen információhoz percek alatt hozzá lehet jutni, és amikor repülővel szinte semmi sincsen túl messze, akkor mindig elgondolkodom rajta, hogy a felmenőink, vajon milyen beosztás szerint élték az életüket. Egy egy feladat elvégzésére alig hagyunk határidőt, hiszen mindent meglehet oldani szinte azonnal a gépek és világháló segítségével, de ötven évvel ezelőtt is elkészült minden határidőre, és volt gazdasági felemelkedés, és volt mindenre elégendő idő.

Az elegendő idő talán a kulcsszó mindenre.